Ingatlan birtokbaadása

Ingatlanvásárlás után vagy azzal egyidőben következik az ingatlan birtokbavétele, a megvásárolt dolog birtokának átadása.

Mindezt érdemes birtokbaadási/birtokbavételi jegyzőkönyben rögzíteni (melyből egy példányt a közműszolgáltató is elkér majd), ahol pontosításra kerülnek az ingatlanban maradó berendezési és felszerelési tárgyak (ezt jó esetben az ingatlanadásvételi szerződés is tartalmazza, az átvételi/átadási dokumentumban a felek csupán jóváhagyólag megállapítják, hogy ez meg is történt). Rögzítendő elemek pl. megtalálható-e az adott tárgy, a klíma, a garázskapu működik-e, milyen hibákat találtak a felek. Az átadó eladó köteles értesíteni a birtokot átvevő vevőt az átvett ingatlanban keletkezett hibákról – természetesen ha ő maga is tisztában van ezekkel (jóhiszeműen kell eljárnia). Mivel birtokbaadás időpontjától kezdődően a vevő élvezi az ingatlan hasznait és viseli annak terheit és a másra át nem hárítható kárveszélyt, nem csak a dátumot, hanem az átadás/átvétel pontos időpontját is szükséges rögzíteni.

A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan ingatlan birtokbavételét meg kell tagadni (természetesen abban az esetre ez nem vonatkozik, amikor a használhatatlanság tényét már az ingatlanadásvételi szerződésben rögzítették a felek, hiszen ebben az esetben az eladó mentesül a hibás teljesítés következményei alól, ha a vevő az ingatlan hibáit szerződéskötéskor más ismerte). Abban az esetben ha az adásvételi szerződés használatra alkalmas ingatlan megvételéről szól, illetve pontosabban a használatra alkalmatlanság nincs megemlítve a szerződésben, és az ingatlan használatra alkalmatlan, az eladó hibásan teljesít, mert az ingatlan nem felel meg a szerződésben rögzített állapotnak.

Milyen hibákra kell figyelni különösen.

• ha birtokbavételkor olyan hibák észlelhetőek amelyekről szerződéskötéskor nem tudtak a felek, vagy nem kellett tudniuk, ezt rögzíteni kell a birtokbaadási jegyzőkönyvben és ajánlatos ezeket a hibákat lefényképezni;
• a mérőórákkal kapcsolatban is célszerű a fényképfelvételt készíteni, illetve azok állását külön, mindkét fél által aláírva rögzítsék a jegyzőkönyvben;
• átadott kulcsok fajtája, típusa, száma;
• ingóságok listája;
• társasházi ingatlanok esetén: tudakozódni a közös képviselőtől az esetleges hátralékokról, problémákról (mindezt az az ingatlanadásvételi szerződés megkötése előtt is megetettük, de az elhúzódó adásvételi szerződés teljesedésbe menő folyamata meglepetéseket tartogathat, tehát érdemes a hátralékokról, problémákról ismét egyeztetni a közös képviselővel);
• közműhátralék, ha ilyen van, mivel az általában rögzítésre kerül az ingatlanadásvételi szerződésben, hogy az eladó a birtokátruházás időpontjára igazolja, hogy közüzemi díj és egyéb tartozása nem áll fenn az ingatlan vonatkozásában.

Már az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni az ingatlan közművesítését, annak állapotát, a megtekintéskori részletes műszaki állapotot, az ingatlan hibáit, az eladó nyilatkozatát, hogy az ingatlan valamennyi hátralékát (közösköltség, közműtartozások) legkésőbb a birtokbaadásig megfizeti, majd mindezeket leellenőrizni birtokbavételkor.

A közművek átíratását és adatváltozások bejelentését online formában is lehet intézni, tehát nem csak a kormányablakokban, szolgáltatóknál, hanem  az e-bejelentő rendszeren keresztül a Központi Azonosítási Ügynökön segítségével, Ügyfélkapus azonosítással: https://e-bejelento.gov.hu/ .